Soproni Szent István Római Katolikus Plébánia

Ma 2024. március 19.,
József, Bánk napja van.

 

A soproni Szent István templom művészeti leírása

A templom eredetileg Szent Erzsébet, a szegények égi pártfogójának tiszteletére szánták, de a közbejött Szent István jubileumi évvel kapcsolatban úgy döntöttek, hogy első apostoli Szent Királyunk tiszteletére fogják szentelni.

A templom vasbeton szerkezetű, ún. modern stílusban épült, mely egyszerű, nemes vonalaival szerencsésen alkalmazza a Kolosseum és az Ókeresztény bazilika építészeti elemeit, hangsúlyozottan kiemeli a Szentélyt és a látószög centrumába helyezi. Teljesen újszerű s tágas a kórus, szentélykörüli elhelyezése. Az orgona homlokzat sípjai stílusos harmóniában egyesülnek a szentély építészeti vonalaival. A Hajó félkör alakja, a félkörös elhelyezésű négy mezőre osztott padsor, művészi és egyben nagyon praktikus megoldás. A Templomhajó tizenkét sima, henger alakú oszlopon nyugszik, jelképezve a tizenkét apostolt. A huszonnégy felsővilágosságú ablak minden oldalról egyenletes világítást biztosít és pompásan tagolja a hajó félkörös falfelületét. Impozáns a fő- és a mellékoltárok nemes egyszerűsége. A templom freskói folyamatosan készültek 1945-től 1961-ig, amint azt a hívek adományai lehetővé tették. Sterbenz Károly soproni festőművész világos, közérthető, de mégis művészi módon alkotta meg festményeit. Az eredeti tervnek megfelelően templomunk falára került a jelesebb magyar szentek galériája.

Oltárképünk a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, akinek Szent István király koronáját, Szent Imre herceg pedig a liliomot ajánlja fel. Az oltárkép két oldalán Szent László király és Szent Gellért püspök (Imre herceg nevelője és a magyarok hittérítője) látható.

A baloldali mellékoltáron Árpád-házi Szent Erzsébet látható, amint télvíz idején kiűzik Wartburg várából. A jobboldali mellékoltárt, - nemzetünk nagy vezeklő egyénisége-, Árpád-házi Szent Margit alakja ékesíti. E mellékoltár bal oldalán van Boldog Gizella, Szent István feleségének fából készült szobra, Földessy Gyula győri szobrászművész alkotása.

A Szentély oromfalán, az orgonasípok felett, szimbolikus emblémák voltak: Szentháromság jelképe, rézkígyó, Krisztus monogram. Két oldalt az igazságot szomjazó és a hívek egyetemét jelentő: szarvasok és bárányok voltak láthatók. A mellékoltárok fölött, valamint a Hajó félkörívén, Krisztus életének főbb eseményeit örökítette meg a művész: a gyermek Jézus, a tizenkét éves Jézust, Jézus megkeresztelkedése, Jézus és Nikodémus, az utolsó vacsora, Jézus feltámasztja a Naimi ifjút, Jézus átadja a legfőbb hatalmat Péternek, Jézus és a gyermekek, Jézus és a tékozló fiú.

A Czestochowai fekete Madonna képet a volt lengyel hadifoglyok adományozták templomunknak. A keresztút Borsa Antal győri iparművész alkotása, ugyancsak az ő műve a Páduai Szent Antal dombormű. Az Assisi Szent Ferenc dombormű, Kis Szent Teréz és a Simon Júdás faszobor Stöckert Ferenc soproni szobrászművész alkotása. A Baptisztériumban lévő Szent Rita kép, Sterbenz Károly soproni festőművész alkotása. Az elektromos rendszerű két manuálos orgonát Schwarz József soproni születésű zeneművészeti főiskolai tanár tervezte, a budapesti orgonagyár építette. Az orgona 1999-ben lett felújítva.