Soproni Szent István Római Katolikus Plébánia

Ma 2024. április 23.,
Béla napja van.

 

ápr
12
péntek

2019 Virágvasárnap

Feltöltés dátuma: 2024.04.23. - 18:21


A nagyhét és húsvét az egyházi év szíve, középpontja. A húsvéti misztérium a szó legszorosabb értelmében a keresztény élet forrása, hitünk legbelső magja. Jézus húsvétja Virágvasárnap kezdődött és a kereszten teljesedett be. Igyekezzünk magunkat minél jobban átadni az ünneplésnek, elmélyedni húsvét titkában, imádsággal, olvasmányainkkal és részt venni lehetőleg valamennyi szertartáson.

 


A szent liturgia hitforrás. A papoknak az a feladatuk, hogy a tiszta forráshoz vezessék Isten népét.
A nagyhét utolsó három napja régen a nyugalom ideje volt, a kereskedelmi élet szünetelt, a nép nyugodtan részt vehetett a szertartásokon. Egészen természetes az, hogy a keresztények az év e három legnagyobb emléknapját jól felkészülve és lelki nyugalomban éljék át. Ügyes-bajos dolgainkat és a húsvéti előkészületeket (nagytakarítás) zárjuk le nagyszerdán. Ezekben a napokban elmélkedjünk Urunk megváltó haláláról, szenvedéstörténetéről, Isten ajándékairól.
Testvéri örömmel egymás felé kinyílva "kitágult lélekkel" ünnepeljük a Húsvétot.
"Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek ami odafönt van" /Kol 3,1/
Időzzünk tehát minél többet a feltámadt Krisztus társaságában.
   
A nagyhét az igazi és ősi lelkigyakorlat, ezért elmélkedjük át most a szent jeleket és szövegeket - életünket merítsük az Úr szent titkaiba.A liturgia a Szentlélektől áthatott cselekvő emlékezés Krisztus misztériumaira és annak jelenvalóvá tétele. A pap arra van felszentelve, hogy a hívekkel együtt, minden évben felmenjen "Jeruzsálembe", hogy Virágvasárnaptól, Húsvétvasárnapig az egész egyházközséggel megünnepelje az Úr Húsvétját itt a földön és ebből éljenek.

Az Úr ünnepélyesen bevonul Jeruzsálembe, s mi elkísérjük Őt ezen az úton, a szenvedés útján. De ezt csak úgy tehetjük meg, ha először mi magunk is vértanúkká avattatunk a virágvasárnap liturgiájában. Szent színjáték zajlik le előttünk, melynek azonban nemcsak nézői, hanem szereplői is vagyunk.

Az első felvonás, az Olajfák-hegye (ágak megszentelése), második az Olajfák-hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út (körmenet), a harmadik pedig a szent város (passió, Szentmise).

Személyek: Krisztus, Őt kell látnunk a papban és a körmeneti keresztben, a tanítványok serege mi vagyunk, de különös szerep jut ma a gyermekeknek, fiataloknak, akik a hozsannázó gyermekeket képviselik. Ha ők elhallgattak volna, akkor a kövek szólaltak volna meg. Ez a kijelentés ma ránk is vonatkozik.

Virágvasárnapban a Húsvét már benne van, a liturgia Virágvasárnappal kezdődik. Jézus bevonul a Szent Városba és felkínálja az üdvösséget. Húsvét hajnalának sugaraiból már Virágvasárnap világosságot kapunk. Tehát a véres nagypéntek egy nagy arany ragyogásnak a közepén helyezkedik el, bekeretezi a dicsőség, a feltámadás, a Lélek kiáradása. Virágvasárnap liturgiája nagyon gazdag, végtelenül bonyolult és mégis isteni módon egyszerű.

                   
    I. stáció: Beszentelő imádsággal kezdjük, ez a közösségnek és a templomnak az új felszentelése. A beszentelés után /mely a "városon kívül" a templom előtt történik, ahonnan kezünkben pálmaágakkal/ ünnepélyesen bevonulunk a templomba. Bevonulás és nem körmenet. A bevonulás az ősibb. Innét, ahol vagyunk, az élet sűrűjéből indulunk el és megyünk Jeruzsálem felé. Ebben a vonulásban benne van az a vonulás, amelyet Ábrahámtól kezdve az utolsó napig bejár a szent nép, míg az Örök Szentélybe érkezik. Benne van az egész szent történet, Jézus egész élete. Ezt az ünnepélyes introitust elsikkasztani annyi, mint Virágvasárnapot meg sem ünnepelni.
   
    II. stáció.  A templom alkalmas pontján a körmenet megáll: gyermekek lépnek elő és leterítik ágaikat, a pap kezébe veszi a keresztet és áthalad az ágak fölött.
   
    III. stáció. Gyermekek díszes ruhákat hoznak a körmenettel szemben és leterítik azokat, a pap ismét kezébe veszi a keresztet és úgy halad át rajta.
   
    IV. stáció. A körmenet csúcspontja, az ünnepi himnusz éneklése és a gyermekek hódolata. Gyermekek lépnek egymásután a kereszt elé s éneklik a verseket.

Virágvasárnap másik nagy mozzanata a passió éneklése. Ezen a napon az örömhír a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése. A "feszítsd meg" számunkra imádsággá válik. Mi is lenne, ha az Úr nem menne fel a keresztre? Lehet kifejteni ezt a drámát? Isteni módon bonyolult és isteni módon egyszerű. Ez a Virágvasárnap szíve. Benne van nagypéntek sötétsége, Húsvét derengő hajnalfénye, de mivel mindez eucharisztikus keretben történik Nagycsütörtök is jelen van. Lehet pontosan megfogalmazni kit is ünneplünk? Egyszerűen, Virágvasárnapot!