Ezt mondja az Úr: Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy.
(Iz 43,1)

Jézus azért jött, hogy megmutassa Isten igazi arcát,
a Szeretet Istenének, az Igazság Istenének,
a Világosság Istenének arcát,
aki szenvedélyesen érdeklődik az emberek iránt,
úgy, ahogy vannak, a maguk eredetiségében;
aki mélységesen szeret minden embert, bármilyen kicsi,
vagy elesett az;
aki odafigyel minden emberre:
szépségében és elesettségében, megtörtségében,
szégyenében és gyöngeségében;
az életet adó Isten arcát,
akinek a szemében minden emberi élet kincset ér.

(Jean Vanier)

Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)

Atyám! Itt vagyok szolgálatodra a te gyermeked,
hogy rajtam keresztül folytasd szereteted munkáját a világban azáltal,
hogy Jézust adod nekem,
rajtam keresztül másoknak és az egész világnak.
A fény csak belőled árad, ó Jézus, nem belőlünk.
Te ragyogsz rajtunk keresztül mások felé.
Hadd dicsőítsünk téged, ahogyan neked a legkedvesebb,
fényedet árasztva azokra, akik körülöttünk élnek.
Hadd hirdessünk téged szavak nélkül,
életünk példájával, annak megragadó erejével,
amit érted cselekszünk,
szívünk irántad érzett szeretetének minden jelével.

(Teréz anya)
 

Te vagy világosságom, Uram,
Istenem, te megvilágítod sötétségemet. (Zsolt 17,29)

Mi ez a betegség rajtunk, mely nem engedi, hogy azt a kevés jót is, amit megértünk, amit szeretnénk, nem tudjuk megvalósítani?
Keserűen kell apostoloddal megállapítanunk:
„Azt sem tudom, mit teszek. hiszen nem azt teszem, amit szeretnék, hanem amit gyűlölök.”
Lelkünk mélyén, a lelkiismeret szaván keresztül halljuk hangodat,
kiépítjük terveinket,
megfogalmazzuk jórafordulásainkat,
és annyi vereség, annyi szégyen,
annyi megaláztatás után sem tudunk Hozzád térni, Urunk!
És miért van az, hogy a megkezdett jóban olyan könnyen elfáradunk?
Milyen torzulásokat hoz életünkbe,
hogy nem tudunk elszántan kitartani a fogadott és a megkezdett jóban!
Az igazságot majdnem hazugsággá merevítjük,
a szeretet pedig majdnem gyűlöletté,
a fogadott és ígért áldozatokba belefáradunk,
az erényeknek látszatával megelégszünk.
Amikor állanunk kellene, hagyjuk magunkat sodortatni,
de nem a Te erőiddel,
hanem az ember, a világ, a bűn erőivel.
Sérültek vagyunk, Uram, sebesültek vagyunk.
És ha gyógyító kegyelmeddel beláttatod velünk,
hogy üdvösségünk munkálása „embereknél ez lehetetlen”,
érleld meggyőződésünkké,
hogy „Istennél azonban minden lehetséges.”

(Belon Gellért)

Hagyd el a rosszat és válaszd a jót,
keresd a békét és járj a nyomában!
(Zsolt 33,15)

Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen;
hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe;
hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék;
hogy lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek;
hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell;
hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem;
hogy értelmem éber és friss legyen az igazság befogadására;
hogy akaratom mindig afelé vezesse gondolataimat, szavaimat, tetteimet,
ami fölemel!

Mutasd meg utadat, Uram
hogy igazságod szerint járjak;
irányítsd szívemet, hogy félje nevedet.
Uram, Istenem, egész szívemmel áldalak,
dicsőítem nevedet mindörökké. (Zsolt 85,11)

Adj nekem, jóságos Jézusom,
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Tehozzád buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
a Te szavaidra hallgató fület,
a Te szépségeidet szemlélő szemet,
a Te Fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
Tőled jövő, bajt eltűrő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
és adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
fényes feltámadással,
és az örökké boldog életben
add jutalmul önmagadat! Amen.

(Szent Benedek)

Veled van Istened, boldogan örül neked, megújít szeretetével

Szof 3,14-17

Az öröm imádság, az öröm erő.
Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk.
Isten szereti az örvendező imádságot.
A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk:
ha dolgunkat örömmel tesszük.
A szerető szív vidám szív.
Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek,
hogy miattuk elfelejtesz örülni a feltámadt Krisztusnak.
Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba,
de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben
s minden pillanatban boldogságban részesüljünk.
Ez azt jelenti: szeressünk úgy, ahogyan ő szeret,
segítsünk, ahogyan ő segít,
adjunk, ahogyan ő ad,
szolgáljunk, ahogy ő szolgál,
mentsük meg az embert, ahogyan ő megment minket,
huszonnégy órán át vele legyünk,
és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük.

(Teréz anya)

Seregek Ura, állíts helyre minket!
Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk.
(Zsol 79,4)
 

Ó, Uram, nem merem már ígérni, hogy megjobbítom életemet.
Ha te nem segítesz, csak rosszat tudok tenni.
Ha te nem segítesz, még szeretni sem tudlak.
Magamban nem bízom, Jézusom.
Bizalmatlan vagyok önmagam iránt, benned azonban bízom.
Uram, Jézus Krisztus, ha te nem segítesz,
sohasem leszek képes jót tenni.
Ha te nem segítesz, elvesztem.
Add, hogy ne félelemből ragaszkodjam hozzád, hanem szeretetből.
Nem akarok mást tenni, mint a te akaratodat.
Szentháromság egy Isten, könyörülj rajtam! Amen.

(Néri Szent Fülöp)

Uram, az egész világ olyan előtted, mint a porszem a mérlegen,
és mint a földre hulló hajnali harmatcsepp.
De te mindenkin megkönyörülsz,
mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt,
hogy bűnbánatot tartsanak.
Mert szeretsz mindent, ami van,
és semmit sem utálsz abból, amit alkottál.
Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád,
és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre?
De te kímélsz mindent, mert a tiéd, életnek barátja.
Enyhén bünteted, akik hibáznak,
és a bűneikre emlékeztetve figyelmezteted őket,
hogy hagyjanak fel a gonoszsággal és higgyenek benned, Uram.
(Bölcs 12,22-13,2)

A földön még nem volt soha senki s nem is lesz soha senki,
aki olyan mélyre süllyedt volna, hogy el ne érhesse Isten végtelen szeretete.
Nincs jogod arra, hogy ne szeress és ne bízzál ott,
ahol Isten szeret és bízik.

(Michel Quoist)

Ne félj, mert veled vagyok,
ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened!
Megerősítelek, megsegítelek. (Iz 41,10)

Jézus a védelmezőm,
és mivel Ő bennem van, az Atya el tud küldeni engem,
mint egyetlen és szeretett fiát,
hogy én is hordozzam az eget és a földet,
hordozzam a szeretetet.
Azért tudok szeretetet vinni magamban,
mert a szeretet hordoz engem.
Azért tudok megbocsátani,
mert nekem is megbocsátottak.
Mindent nekem adtak:
ezért tudok félelem nélkül mindent odaadni.
És odaadva mindent, szívem képessé válik arra,
hogy hálaadásban törjön ki.

(Jean Vanier)

Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé,
a te ivadékod és az ő ivadéka közé.
Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba. (Ter 3,15)

Úgy szerette Isten ezt a világot,
hogy Egyszülött Fiát adta érte.
Amikor sötétség borult a mindenségre,
csillagot gyújtott a csillagtalan égen.
Örök szeretettel kiválasztotta Máriát,
hogy édesanyja legyen szerelmes Fiának.
Azóta nem rémít a közelgő éjszaka minket,
a sötétség rémeitől nem kell félnünk.
Az erős Asszony Szülöttje győzött, Juda törzséből,
az éjszaka közepén mint győztes tért vissza.
Örülj és örvendezz, Boldogasszony, Mária,
mert rád ragyogott föltámadt Fiad világossága.
Egyedül a te hited világolt a Kálvária éjszakájában.
Egyedül e te hited várta Krisztus föltámadását,
csak te reméltél a fényben a halál sötét árnyai között.
Boldog vagy, Mária, mert hinni tudtál,
amikor a hit kialudt a földön.

Te vagy a mindenség aranymécsese,
Te vagy a förgeteges viharok éjszakáján a reménysugár,
mely Isten házának ablakából haza hívogat.
Te vagy az Asszony, ki meggyújtottad a szombati fényt a földön.
Lágy fényt, szelíd sugárt hoztál a vakok szemének,
Napba öltözött Úrnő,
lábad alatt a Hold,
csillagkoszorús Asszony, ki győzött az Őskígyó fölött.
A csillagos égbolt a te oltalmazó palástod,
a nyáresti szellő anyai simogatásod.
Földünk égbenyúló világos szirtje,
érintetlen hegycsúcs, bűntelenség tiszta földje.
Isten arcának anyai mosolygása,
Szentlélek érzékeny ezüsthárfája.
Téged köszöntünk, esthajnalcsillag.
Hozzád menekülünk szorongattatásainkban, Jézus édesanyja.
Téged választott ki Isten, hogy elküldhesse Fiát a földre.
Köszöntünk, megtestesülésnek szent öle.
Veled dicsőítjük a kiapadhatatlan fényesség forrását:
az Atya és a Fiú és a Lélek Szent Háromságát.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor
és mindörökkön örökké. Amen.

(Barsi Balázs)