A Szent István templom bemutatása
A második világháború romboló, pusztító vérzivatara közepette a „leghűségesebb város”, Sopron katolikus társadalma templomot épített a Kurucdomb lejtőjén.
A templom Körmendy Nándor tervei alapján épült Rosenstingl Antal soproni építészmérnök irányításával. 1940. április 1-én megindult az építkezés, amelyben a Kurucdomb apraja-nagyja részt vett, Orovitsch Ferenc a templom első lelkésze vezetésével. 1940. június 30-án Papp Kálmán városplébános ünnepélyes keretek között elhelyezte a templom alapkövét. Az alapkőletétel után először a torony készült el, majd 1940. augusztus 21-én helyezték el a keresztet a torony tetején. 1940. szeptember 8-án a városplébános megáldotta a templom harangját. A torony a kereszttel együtt 33 méter magas. 1941. december 25-én, puszta falak között mutatták be az első szentmisét, ezzel megindult az istentisztelet a Szent István templomban.
1943. szeptember 8-án Dr. Báró Altorjai Apor Vilmos győri püspök ünnepélyesen felszenteli a templomot Szent István királyunk tiszteletére.
A templom vasbeton szerkezetű, modern stílusban épült, mely egyszerű, nemes vonalaival szerencsésen alkalmazza a Colosseum és az ókeresztény bazilika építészeti elemeit, hangsúlyozottan kiemeli a szentélyt és a látószög centrumába helyezi. Teljesen újszerű a kórus szentély körüli elhelyezése. Az orgona homlokzati sípjai stílusos harmóniában egyesülnek a szentély építészeti vonalaival. A templomhajó félkörívében helyezték el a négy mezőre osztott padsort, ami művészi és egyben praktikus megoldás. A templom tizenkét sima, henger alakú oszlopon nyugszik, jelképezve a tizenkét apostolt. A huszonnégy felső ablak minden oldalról egyenletes világítást biztosít és pompásan tagolja a hajó félkörös falfelületét. Impozáns a fő- és a mellékoltárok nemes egyszerűsége. A haraszti mészkőből készült főoltár domborműveit Szakál Ernő és Stöckert Károly faragták. A tabernákulumot Körmendy Nándor tervei alapján Schima Bandi győri ötvösművész készítette.
A templom freskói folyamatosan készültek 1945-1961-ig, amint azt a hívek adományai lehetővé tették. Sterbenz Károly soproni festőművész világos, közérthető, de mégis művészi módon alkotta meg festményeit. Az eredeti tervnek megfelelően templomunk falára került a magyar szentek galériája.
Oltárképünk a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, akinek Szent István király koronáját, Szent Imre herceg pedig a liliomot ajánlja fel. Az oltárkép két oldalán Szent László király és Szent Gellért püspök alakja látható.
A baloldali mellékoltár festménye Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, amint télvíz idején kiűzik Wartburg várából. A jobboldali mellékoltárt Árpád-házi Szent Margit alakja ékesíti. E mellékoltár mellett két fából készült szobor található, balról Boldog Gizellát ábrázoló, Földessy Gyula győri szobrászművész alkotása, jobbról pedig Lisieux-i Szent Teréz alakja látható, amelyet Szakál Ernő soproni szobrászművész készített.
A szentély oromfalát az orgonasípok felett, szimbolikus emblémák díszítik: a három isteni erény jelképe, rézkígyó, Krisztus-monogram. Két oldalt szarvasok és bárányok láthatók. A mellékoltárok felett, valamint a hajó félkörívén, Krisztus életének főbb eseményeit örökítette meg a művész: a názáreti Szent Család, a tizenkét éves Jézus, Jézus megkeresztelkedése, Jézus és Nikodémus, az utolsó vacsora, a naimi ifjú feltámasztása, Jézus átadja a legfőbb hatalmat Péternek, Jézus és a gyermekek, Jézus és a gazdag ifjú.
A Czestochowai fekete Madonna képet lengyel hadifoglyok adományozták templomunknak. A keresztút Borsa Antal győri iparművész alkotása, ugyancsak az ő műve a Páduai Szent Antal dombormű. Az Assisi Szent Ferenc dombormű és a Simon Júdás faszobor Stöckert Károly, soproni szobrászművész alkotása. A keresztelő kápolnában lévő Szent Rita képet Sterbenz Károly festette. Az elektromos rendszerű két manuálos orgonát Soproni (Schwarz) József zeneművészeti főiskolai tanár tervezte, a budapesti orgonagyárban készült 1956-ban, felújítva 1999-ben.
